fizetésképtelenség

Fizetésképtelenség

Fizetésképtelenség: tudnivalók a csőd- és felszámolási eljárásról

 

CSŐDELJÁRÁS

A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós a csődegyezség megkötése érdekében fizetési haladékot kap és a hitelezőkkel történő egyezség megkötésére tesz kísérletet. Tehát a csődeljárás célja a fizetési nehézségekkel küzdő gazdasági társaság – hitelezőkkel való megegyezés eredményeképpen történő – reorganizációja, pénzügyi helyzetének helyreállítása.

A csődeljárás megindításáról a gazdálkodó szervezet legfőbb szerve dönt, ezt követően az adós cég székhelye szerinti törvényszéken csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet benyújtani, az eljárás során a jogi képviselet kötelező. A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül végzést hoz a csődeljárás elrendeléséről, intézkedik a végzés Cégközlönyben történő közzétételéről és hivatalból vagyonfelügyelőt rendel ki.

Miután a bíróság döntött a csődeljárás megindításáról, kezdetét veszi a fizetési haladék (moratórium) időszaka: a csődeljárás kezdő időpontjától fizetési tilalom valósul meg, azaz az adós számláinak terhére kifizetési megbízás nem teljesíthető (kivétel ezalól az ún. privilegizált követelések: pl. a munkabérek, a tartásdíj, közműdíjak, vagyonfelügyelő díja, általános forgalmi adó, stb.)  Fontos, hogy a moratórium nem szünteti meg az adós cég és a hitelezők közötti jogviszonyokból eredő kötelezettségeket: a hitelezők követelései kamatoznak, azonban az adós ellen végrehajtás nem rendelhető el.

A moratórium megadásához a hitelezők engedélye nem szükséges, időtartalma általában 120 nap. Kivételes esetben ez az időszak a csődeljárás kezdő időpontjától számított legfeljebb 240 napig vagy 365 napig meghosszabbítható.

Az adós cég a hitelezőket a csődeljárást elrendelő végzés közzétételétől számított 5 munkanapon belül közvetlenül értesíti és felhívja követeléseiknek 30 napon belül történő bejelentésére. Ahhoz, hogy a hitelezők igényüket bejelenthessék, ún. regisztrációs díjat kell megfizetniük a vagyonfelügyelő felé: ez a követelés 1%-a, de minimum 5.000,- Ft és maximum 100.000,- Ft.

Az adósnak a moratórium alatt reorganizációs programot és egyezségi javaslatot kell készítenie, továbbá a csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül egyezségi tárgyalást kell összehívnia.

Amennyiben létrejön az egyezség azt írásba kell foglalni, amelyet az adós és a hitelezők is aláírnak és azt a vagyonfelügyelő ellenjegyzi. Az egyezségnek rendelkezni kell az adósságra vonatkozó engedményekről, fizetési könnyítésekről, egyes követelések elengedéséről, stb. Az egyezséget az adós 5 munkanapon belül köteles megküldeni a törvényszék részére. Ha az egyezség megfelel a jogszabályban foglaltaknak, akkor a bíróság azt jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja.

Ha nem jött létre egyezség vagy az nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, akkor a bíróság megszünteti a csődeljárást és elrendeli az adós felszámolási eljárását.

 

FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS

A felszámolási eljárás célja a fizetésképtelen cég – jogutód nélküli – megszüntetése, illetve az, hogy az eljárás során értékesített vagyonból a hitelezői követelések a lehető legnagyobb mértékben kielégítést nyerjenek.  Az eljárásban a jogi képviselet kötelező.

Felszámolási eljárás megindítására történhet:

  • az adós maga ellen indítja,
  • hitelező, a végelszámoló által
  • a cégbíróság vagy a büntetőügyekben eljáró bíróság értesítése alapján;
  • a csődeljárás sikertelensége esetén a csődeljárást lefolytató bíróság elrendelése alapján.

Az adós ellen a felszámolási eljárás iránti kérelem csak akkor adható be, ha a hitelező követelésének az összege a 200.000,- forintot meghaladja (kamatok és járulékok nélkül).

Amennyiben az adós kéri maga ellen a felszámolási eljárást, akkor a kérelmében azokat be kell nyújtania: a három hónapnál nem régebbi mérleget, a hitelezők névsorát, tartozások összegét, esedékességük megjelölését, a közzétételi költségtérítés befizetését igazoló dokumentumot és az adós vagyoni helyzetét bemutató adatlapot.

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, akkor a hitelezőnek a kérelemben meg kell jelölnie az adós tartozásának jogcímét, lejárat időpontját, valamint azt, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A hitelezőnek kötelező írásban felszólítania az adóst, hogy fizesse meg tartozásait és figyelmeztetni kell a felszámolási eljárás kezdeményezésére. Ha ezt az írásbeli felszólítást a hitelező elmulasztja, akkor a bíróság a felszámolási kérelmet hivatalból el fogja utasítani.

A bíróság a felszámolás iránti kérelemről értesíti az adóst, 8 napon belül  nyilatkoznia kell arról, hogy a felszámolás eljárás kérelemben leírtakat elismeri-e. Az adósnak lehetősége van 45 napos fizetési haladékot is kérni.

A felszámolási kérelem benyújtását követően a bíróság megvizsgálja, hogy a cég a jogszabályi feltételek szerint fizetésképtelennek minősül-e.

Fizetésképtelenségi okok:

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy az adós nem fizetésképtelen, akkor az eljárást  soron kívül megszünteti, ellenkező esetben elrendeli a társaság felszámolását és felszámolót jelöl ki.

A felszámolást elrendelő végzést a bíróság a Cégközlönyben közzéteszi. A hitelezők követeléseiket jelen végzés közzétételétől számított 40 napon belül jelenthetik be a felszámolónak. A követelés bejelentésének feltétele, hogy a hitelező a követelésének 1 százalékát, de legalább 5.000,- forintot, legfeljebb 200.000,- forintot fizessen meg a felszámoló részére ún. regisztrációs díjként.

A felszámolási eljárásban arra is lehetőség van, hogy az adós és hitelező egyezséget kössenek. Erre a felszámolási eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 40 napon belül van lehetőség. Amennyiben nem történt egyezség, úgy a felszámoló az adós vagyoni helyzetét felméri, felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és az adóhatóságnak.

A bíróság végzéssel határoz a felszámolás befejezéséről és az adós jogutód nélküli megszüntetéséről. A gazdálkodó szervezet vagyonából a tartozásokat a jogszabályban meghatározott sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.

Kielégítési sorrend:

  • felszámolási költségek,
  • vagyont terhelő zálogjoggal biztosított követelések,
  • tartásdíj, élet- és kártérítési járadék,
  • magánszemély nem gazdasági tevékenységéből származó követelései,
  • adótartozások (tb, adó, vám, stb.),
  • egyéb követelések (a beszállítói tartozások jelentős többsége ide tartozik),
  • késedelmi kamat, stb.

A hitelező a felszámolási eljárás alatt peres eljárásban kérheti annak a megállapítását, hogy a gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás kezdő időpontját megelőző 3 évben, ill. a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezetői feladatait nem a hitelezők érdekeinek figyelembevételével látta el és ezzel okozati összefüggésben a cég vagyona csökkent.

Továbbá a felszámolási eljárás lezárását követő 90 napon belül a hitelező keresettel kérheti, hogy az okozott vagyoni hátrány mértékéig a bíróság kötelezze az adós cég volt vezető tisztségviselőjét a felszámolási eljárásban kielégítetlenül maradt követelésének kifizetésére.